ZSŰRI
A díjról egy öttagú, független, magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri dönt. A zsűri munkáját titkár segíti, akinek nincs szavazati joga. A zsűrizés két fordulóban (egy online és egy személyes részvételű), zártkörűen és angol nyelven zajlik. A pályaművek a zsűrizés teljes ideje alatt nem anonimizáltak.
A Capa-nagydíj zsűrijének tagjai 2026-ban:
David Campany
kreatív igazgató, International Center of Photography (New York, USA)
David Campany író, tanár és nemzetközileg elismert kurátor, aki jelenleg a New York-i International Center of Photography (ICP) kreatív igazgatói posztját tölti be.
Legutóbbi kurátori projektjei között szerepelnek jelentős egyéni kiállítások, mint például a Jeff Wall: Photographs (Gallerie d’Italia, Torino, 2025), az Edward Burtynsky: The Great Acceleration (ICP, New York, 2025) és a William Klein: All the World’s a Stage (MAAT, Lisszabon, 2024). Figyelemre méltó ICP-beli kiállításai közé tartozik továbbá az Actual Size! Photography at Life Scale (2022), az A Trillion Sunset: A Century of Image Overload (2022), a Gillian Laub: Family Matters (2021) és a Diana Markosian: Santa Barbara (2021) című tárlatok.
Számos publikációja között megtalálható a Victor Burgin’s Photopath (MACK, 2023), az On Photographs (Thames & Hudson / MIT Press, 2020), a Photography and Cinema (Reaktion Books, 2008) és az Art and Photography (Phaidon, 2003).
Wiktoria Michałkiewicz interdiszciplináris szakértő, valamint művészeti és kulturális stratégiai szakember, aki széleskörű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a tehetséggondozás, a tehetségmenedzsment, a kreatív stratégia, a globális partnerségek és a fotográfia terén.
Tudományos eredményei mellett – hat európai egyetemen szerzett öt diplomát, köztük egy szociológiai PhD-t – a National Geographic, a Harper’s Bazaar és a Vogue neves nemzetközi magazinok közreműködő szerkesztőjeként. Emellett film- és fotóproducerként, tehetségkutatóként és kiállítási kurátorként ért el sikereket. Michałkiewicz kulcsszerepet játszott neves művészek kiállításainak létrehozásában és rendezésében, valamint nemzetközi fesztiválokkal és intézményekkel való együttműködésben, különféle szerepekben dolgozva olyan elismert fotográfusokkal, mint Deborah Turbeville, James Nachtwey, Sebastião Salgado, Paul Nicklen & Cristina Mittermeier, Ralph Gibson, Mary McCartney, Ragnar Axelsson, Paul Hansen, Julia Fullerton-Batten, Bastiaan Woudt, Paolo Verzone, Ciril Jazbec, Cooper & Gorfer, és még sokan mások.
Egyik korábbi pozíciójában a Fotografiska Stockholm és a Fotografiska International csapatának tagja volt, hozzájárulva az intézmény globális terjeszkedéséhez Tallinnba és New Yorkba. Rendszeresen zsűrizik és jelölőként vesz részt nemzetközi fotográfiai díjaknál és portfólió konzulensként nemzetközi fesztiválokon, többek között a Prix Pictet, a Leica Oskar Barnack Award, az Xposure International Photography Awards és a Meitar Award for Excellence in Photography esetében. Szakmai tudását gyakran megosztja workshopok és mesterkurzusok alkalmával, például a Houston Center for Photographyban és a World Press Photo Foundation (Joop Swart Masterclass) szervezésében.
Michałkiewicz a REZO ügynökség alapítója, amely vizuális művészek globális karrierstratégiájára, tehetséggondozásra, nemzetközi művészeti PR-ra és művészeti tanácsadásra specializálódott. Lisszabonból, Varsóból és Stockholmból globálisan működve gyakran dolgozik a legnevesebb nemzetközi művészeti eseményekkel, galériákkal, szervezetekkel és helyszínekkel közreműködőként, zsűritagként, előadóként és tanácsadóként.
Wiktoria Michalkiewicz PhD
művészeti és kulturális menedzser, a REZO ügynökség alapítója
Sopronyi Gyula
fotográfus
Sopronyi Gyula 1974-ben született Budapesten. Fotográfiai tanulmányait a Práter utcai fényképész szakiskolában kezdte, majd 2008-ban a londoni Magnum Masterclasst végezte el. Később Torontóban és a New York-i Coney Islanden is továbbképezte magát.
Pályáját 1993-ban kezdte, különböző napilapoknak és folyóiratoknak dolgozott, többek között az Esti Hírlap, a Blikk és a Népszabadság szerkesztőségeinek munkatársaként. 2008-tól szabadúszó fotográfusként folytatta, ekkor már olyan nemzetközi és hazai publikációkban jelentek meg munkái, mint a COLORS Magazine, a Huffington Post, a National Geographic Magyarország és a The New York Times.
2011 és 2013 között az ENSZ Menekültügyi Hivatalának fotósaként dolgozott. 2019 és 2023 között a 24.hu fotórovat-vezetője volt, majd 2024-25-ben a Centrál Médiacsoport fotó-projektvezetőjeként tevékenykedett.
Munkásságát számos elismerés fémjelzi: 2009-ben Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjban részesült, 2011-ben megkapta a Balogh Rudolf-díjat. 2012-ben André Kertész-ösztöndíjasként alkotta meg a párizsi Lebegő nézőpont című sorozatát. 2015-ben a Capa-nagydíj ösztöndíjasa volt.
Szombat Éva fotográfus, Budapesten él és dolgozik. A munkái a boldogsággal, mentális jólléttel, vággyal, emlékezettel, önelfogadással és szexualitással foglalkoznak, színes vizuális elemekkel és finom politikai üzenettel.
A projektek egyéni kutatásokon alapulnak, külön hangsúllyal a munkák prezentációján és installációján. A képek vegyítik a spontán és beállított elemeket, azokat az alanyok vagy szakértők szövegei egészítik ki. Az anyagokból gyakran készít fotókönyveket.
Korábban két olyan könyve jelent meg saját kiadásban, ami a boldogság témakörét dolgozza fel: Happiness, Practitioners. 2021-ben elnyerte a Robert Capa-nagydíjat az Orgazmust kérek, nem rózsát című sorozatával, melyet később a Kehrer Verlag az Everybody Needs Arttal együttműködésben 2022-ben jelentetett meg I Want Orgasms, Not Roses címen. A könyv 2023-ban a Belfast Photo Festival Photo-Book Award egyik győztese volt. A nosztalgiáról szóló Echo In Delirium című sorozata 2024 végén készült el. A projekt könyv formájában a Symposion és az Everybody Needs Art együttműködésével jelent meg. 2025-ben az Echo In Delirium fekerült a Rencontres d’Arles Book Awards és a Paris Photo – Aperture PhotoBook Awards díjak shortlistjeire.
Munkái számos fesztiválon és kiállításon szerepeltek, mint például: Unseen Amsterdam, 212 Photography Istanbul, Belfast Photo Festival, White Box, Imago Lisboa, Foto Wien, Krinzinger Schottenfeld, Longtermhandstand, Galleri Image, Fotografica Bogota, National Museum Warsaw, Robert Capa Center, Ludwig Museum.
2018-ban beválasztották a FUTURES – Európai Fotográfiai Platform tehetségei közé. 2020-tól tagja a Secondary Archive Közép-Kelet Európai nőművészeti platformnak.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fotográfia szakán szerzett mesterdiplomát 2012-ben, valamint Erasmus ösztöndíjjal vizuális kommunikáció szakon tanult a párizsi Esag Penninghenen. Jelenleg a MOME doktorandája és oktató a fotográfia szakon.
Szombat Éva
fotográfus
Manfred Wiplinger
igazgató, Galerie Krinzinger (Bécs, Ausztria)
Manfred Wiplinger a bécsi Galerie Krinzinger igazgatója, 2007-es csatlakozása óta kulcsszerepet játszik a galéria életében. A Bécsi Egyetemen végzett Wiplinger 2008 és 2012 között a Krinzinger Projekte vezetője volt, ahol segített a galéria művészi rezidencia projektjének kidolgozásában, és számos kiállítást rendezett, köztük a „Situaktion” projektet, amelyet a Bécsi Iparművészeti Egyetemmel együttműködve valósított meg.
Munkája gyakran a nemzetközi művészeti párbeszéd előmozdítására összpontosít, különösen ázsiai, közel-keleti és kelet-európai művészekkel. Emellett nyilvános előadóként is tevékenykedik a kortárs művészet és a kultúrák közötti művészeti párbeszéd területén.
Virágvölgyi István (1982 – Budapest) szabadkézi rajzot, kiadványszerkesztést és fotográfiát tanult, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett informatikus könyvtáros mesterdiplomát. Az Origo hírportálnál dolgozott 2007 és 2011 között, először képszerkesztőként, majd a fotórovat vezetőjeként. Az ezt követő három évben az MTI nemzeti hírügynökség fotószerkesztőségét vezette. 2014 és 2019 között dokumentarista fotográfiát és képszerkesztést oktatott a Budapesti Metropolitan Egyetemen, 2022-23-ban pedig fotótörténetet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. 2014 óta a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátoraként dolgozik, 2022 óta szakmai igazgató, a Capa-nagydíj titkára és a Heti Fortepan blog szerkesztője. 2016 óta a Pannonhalmi Főapátság kulturális tanácsadója, 2018 óta pedig a Fortepan digitális fotóarchívum önkéntes szerkesztője. 2021 óta a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj kuratóriumának tagja.
Virágvölgyi István
kurátor, a Capa-nagydíj titkára, a Capa Központ szakmai igazgatója
