AZ ÖSZTÖNDÍJAINAK NYERTESEI ÉS A FINALISTÁK 2016-BAN

A Capa-nagydíj 2016 zsűrije „SOROKSÁR”, „Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél”, valamint „Kultúrház” című pályaművéért ítélte oda az idén másodszor kiosztásra kerülő, fejenként 500 ezer forintos támogatással járó ösztöndíjakat. Emellett kiemeltek további 3 finalistát, akik pályaműveikkel a zsűrizés utolsó fordulójába kerültek.

A Capa Központ a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkájának elismeréseképpen 2014 októberében alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat, melyről a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri két lépcsőben dönt. Májusban az első zsűrizés utolsó fordulójába került finalistákat és a három, fejenként 500 ezer forintos ösztöndíjban részesülő alkotót nevezik meg. A három ösztöndíjas számolhat be fél év múlva a zsűrinek projektje előrehaladtáról és így közülük kerül majd ki a nagydíjas alkotó, aki további 3,5 millió forintot vehet majd át októberben.

ÖSZTÖNDÍJASOK 2016

SOROKSÁR

Ficsór Zsolt

2015 NYARÁN JÖTT EGY LEHETŐSÉG, ÚGY NÉZ KI MEHETEK „DOLGOZNI” SOROKSÁRRA. A POLGÁRMESTERNEK KAMPÁNYVIDEÓT KELL CSINÁLNI, HA TETSZIK NEKI ÉS MEGVÁLASZTJÁK, ÁLLANDÓ FOTÓSAI LEHETÜNK! ELSŐRE JÓL HANGZOTT, TALÁN MÉG NEM IS FIZET ROSSZUL, MEG IS ÉRNÉ HA NEM LENNE OLYAN MESSZE… AHOGY TELT AZ IDŐ A HOZZÁÁLLÁSOM IS VÁLTOZOTT. SZERETEK TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL UTAZNI, AKÁR ÓRÁKON KERESZTÜL IS. JÓL ESIK FELFEDEZNI A KÜLVÁROST, MÁR UNOM A RÉGI KÖRÖKET. AZ ELEJÉN MÉG MEGSZEPPENVE, MINT EGY KEZDŐ, VÉGZEM FELADATOM, DE RÁÉRZEK A HELYZET SZÜRREALITÁSÁRA ÉS ELKEZDEK MAGAMNAK IS FOTÓZNI, CSAK HOGY ELTELJEN A VÁRAKOZÁSI IDŐ ÉS PERSZE, HOGY NE UNATKOZZAK. PÁR ALKALOM UTÁN MÁR SZERETTEM KIJÁRNI, TORTÚRA VOLT (ÉS CD-N KELLETT KIVINNI AZ ANYAGOKAT) , DE TUDTAM, HA KIMEGYEK BIZTOS TALÁLOK VALAMI KEDVEMRE VALÓT. EZ A HELY EGY VIZUÁLIS KINCSESBÁNYA!

HA VAN SZÍVED, NEKED IS FÁJ, AMIT VELEM TETTÉL

Fátyol Viola

Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél 2013 nyarán kerültem kapcsolatba a Vámospércsi Népdalkörrel, és váltam rövid idő alatt a csoport tagjává. E résztvevő megfigyelés során tanulmányozhattam a közösség mindennapjait, működési módját, hagyományőrző tevékenységeit, valamint szerepét a helyi kulturális életben és lokális identitásban. Fontos volt számomra a magyar vidék miliőjének elemzése és bemutatása, a vidékre jellemző sajátos létformák, kulturális jelenségek megfigyelése és megértése. Miközben követtem a csoport életének eseményeit, természetszerűleg történt meg érzelmi azonosulásom, így a közösség bemutatását már a munka elejétől kezdve erősen árnyalták a kialakult baráti, érzelmi kötődések. A vizsgálat iránya épp ezért hamarosan a közösséget alkotó egyének felé fordult: az érdekelt, hogy az aszonyok számára miért fontos a közösség, milyen szerepet tölt be az életükben, hogyan használják a csoporthoz való tartozásukat saját személyes életeseményeik feldogozásához. Eközben a barátnőkké vált nők tanácsokkal láttak el, hogyan vészeljem át saját életem nehéz időszakait, így bizonyos szempontból a közösségben töltött időm és munkám egyfajta terápiává alakult: pontosan ugyanúgy használtam fel a csoporthoz való tartozásomat az egyéni drámák feletti továbblépéshez, mint ahogyan azt a pávakörös asszonyok is teszik. A közös munkánk továbbra is folyik: az asszonyok megismertetnek engem saját tradícionális női szerepeikkel, illetve azzal, hogyan viselik ezeket. A népdalkörben való részvételük olyan intellektuális tevékenység és önkifejezési tett, amellyel kilépnek az életük által hagyományosan kínált lehetőségek közül. Ez az intellektuális kilépés a magyar vidék közegében gyakran heroikus energiabefektetésnek tűnik. Épp ezért tekintem a népdalkör tagjait olyan női szerepmodellnek, akik készülő munkámban saját karakterük megőrzése mellett a túlélés és a nőként való boldogulás allegorikus figuráivá is válnak. Megtestesítik azt az emberi mentalitást, amely felülemelkedik a legnagyobb problémákon, célokat tűz maga elé, az életet nem pusztán elvégzendő feladatok sorának tekinti – még akkor sem, ha ez lenne a társadalmi elvárás - , hanem megkeresi a kifejezés és önkifejezés számára lehetséges módjait, melyekkel új minőségek létrehozására törekszik. A projekt jelenleg különböző fejezetekre oszlik. A dokumentációs képanyagban a csoport formális és informális megjelenései, valamint a nénik személyes élettere és annak motívumai köszönnek vissza. A portrésorozat éneklés közben készült, saját magam involválásával. A szövegtöredékek az elmúlt két és fél év során folytatott beszélgetéseinkből származnak: ezek között vannak a nénik életét és gyakran tragédiáit felvillantó részletek, valamint tanácsok arra nézve, hogy saját életem problémáit hogyan tudom kezelni. Az eddig elkészült három videó mindegyike megkonstruált jelenet, melyek közül az Éneklés című film az általam kutatott népdalkörös jelenség zenei rétegére fókuszál. A Színpad a pávakörök hagyományos félkör alakú színpadképének kialakulását követi le, ahogyan az organikus tömegmozgás statikus formává válik. Az Öltözködésben Margit nénivel vesszük fel és le az asszonykórus különböző egyenruháit, miközben hullámzó tartalmú beszélgetést folytatunk, melyben ugyanolyan magától értetődően vitatjuk meg a testsúlyunkat és hátfájásunkat, mint a testvére halála felett érzett fájdalmát vagy az Istenbe vetett hitét. A folytatásban olyan könyv készítését tervezem, ami kettős funkciót tölt be. Az asszonyok szöveges üzeneteit szeretném összefűzni az évek során létrejött képanyaggal, melynek elkészítésében gyakran maguk a nénik is alkotóként vettek részt. A szövegek gyűjtése és a képanyag gazdagítása folyamatosan történik, a könyvkészítés gyakorlati periódusában ezek dramaturgiai szerkesztésére kerülne sor. Lírai tanácsgyűjtemény, intelmek sorozata lenne a kész munka, melyet bizonyos szempontból életvezetési kézikönyvnek is tekinthetünk. A szöveges tartalom néha konkrét javaslatokat tesz arra nézve, hogyan kell viselkednünk bizonyos helyzetekben, vagy hogy kell bánni a férfiakkal. Máskor megnyugtatni kíván, csökkenteni a hallgatóban/olvasóban felgyülemlett frusztrációt. Univerzális igazságokat mond ki, miközben az egyéni sorsok szegmenseivel is megismertet, így az aforisztikus mondatokból egyfajta laza narratíva is kirajzolódik. A szövegek beágyazódnának a már megszületett és megszületendő képanyagba, mely egyrészt leköveti a pávakörrel közösen átélt élményeket, másrészt feltárja a művész / fiatal nő azonosulását, szereppróbálgatását. Felvázolja a női szerepek vagy az öregedés tematikáit, de leginkább egy olyan történet krónikája lenne, amely arról szól, hogyan és mekkora szeretettel képes befogadni egy kívülállót a közösség.

Tanulmányok 2012 - 2015 MOME, Doktori Iskola, Multimédia művészet 2006 - 2011 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Vizuális kommunikáció – fotográfia 2007 - 2012 MOME, Vizuális környezetkultúra tanár 2010 Willem de Kooning Academie, Rotterdam, Hollandia 2001-2006 Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Rajz – Vizuális kommunikáció tanár Egyéni kiállítások 2016 // Köztünk marad, Ferenczy Múzeum, Szentendre 2015 // Looks Familiar, Pozsonyi Magyar Intézet 2015 // Fotográfia (A retusőr) közös kiállítás Nemes Annával, Trapéz Galéria, Budapest 2015 // Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél, Batthyány24 Galéria, Debrecen 2014 // Én és Ő, közös kiállítás Gerber Pállal, Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest 2014 // Időközben épp időben, Faur Zsófi Galéria, Budapest 2014 // Terepmunka, közös kiállítás Ember Sárival, Labor Galéria, Budapest 2012 // Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, Demo Galéria, Budapest 2010 // Privacy, Project Space, Kunstverein für die Rheilande und Whestfalen, Düsseldorf 2009 // Mű-Terem Galéria, Debrecen 2008 // Spiritusz Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 2015 // Rendezetlen nőügyek, ICA-D, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros 2014 // Bőrödön viseled – Társadalmi konstrukciók vizuális kódjai, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest Privát nacionalizmus, M21 Galéria, Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs 2013 // Aufstellungen – Portraits zwischen Realität und Fiktion, Fotogalerie Wien, Ausztria A művész jelen van, ArtPlacc Budapest Edition, Inda Galéra, Budapest Folyamatos jelen V. VI. VII. – Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Budapest Konyhában, ágyban, társaságban, Magyar Fotográfusok háza – Mai Manó Ház, Budapest 2012 // A hős, a hősnő és a szerző, Ludwig Múzeum, Budapest New Wave Photography, Crypt Gallery, London Landscapes speak the same language, Summer of Photography, Balassi Intézet, Brüsszel Duna – nyitott könyv, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Budapest 2011 // Sej, a mi lobogónkat…’, Demo Galéria, Budapest Friss 2011, Kogart Ház, Budapest Duna – nyitott könyv, Berlaymont, Brüsszel 2010 // Közérdekű kísérletek, Demo Galéria, Budapest Impulso, Várfok és Spiritusz Galéria, Budapest Interhuman relations, Fotofestiwal 2010, Lodz Fellegjáró valóság, Balassi Intézet, Brüsszel Urban traces, Universität der Künste, Berlin Paradogma, Várfok Galéria, Budapest 2009 // Essl Art Award, Essl Museum, Bécs - Klosterneuburg Ad hoc (et nunc), Dorottya Galéria, Budapest Díjak, ösztöndíjak Artist in Residence, Cité Internationales des Arts, Párizs, 2015 Nemzeti Kulturális Alap, alkotói támogatás, 2011 Erasmus ösztöndíj, Willem de Kooning Academie, Rotterdam, 2010 Essl Award, Vienna Insurance Group, Special Invitation, 2009 Fresh Art, Mű-Terem Galéria, Debrecen, fődíj, 2008 8. ARC Óriásplakát kiállítás, 2. díj, 2008 Tagságok Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Fiatal Fotóművészek Stúdiója

2013 nyarán kerültem kapcsolatba a Vámospércsi Népdalkörrel, és váltam rövid idő alatt a csoport tagjává. E résztvevő megfigyelés során tanulmányozhattam a közösség mindennapjait, működési módját, hagyományőrző tevékenységeit, valamint szerepét a helyi kulturális életben és lokális identitásban. Miközben követtem a csoport életének eseményeit, természetszerűleg történt meg érzelmi azonosulásom, így a közösség bemutatását már a munka elejétől kezdve erősen árnyalták a kialakult baráti, érzelmi kötődések. A vizsgálat iránya épp ezért hamarosan a közösséget alkotó egyének felé fordult: az érdekelt, hogy az aszonyok számára miért fontos a közösség, hogyan használják a csoporthoz való tartozásukat saját személyes életeseményeik feldogozásához. A barátnőkké vált nők szerepmodellekké váltak, akik emberi mentalitásukkal segítenek saját életeseményeim feldolgozásában is.

KULTÚRHÁZ

Timár Sára Erzsébet

Kultúrház - Projektterv Kultúrház című projektemben magyarországi művelődési házakról készítek fotósorozatot. A munka kezdetét megelőzően két éven keresztül végeztem történeti kutatásokat az intézményhálózat működéséről, elsősorban az 1970-es évek politikai-, társadalmi- és kulturális viszonylatában. A témában való elméleti elmélyülés erősen megalapozta érdeklődésemet és kíváncsiságomat az intézmények mai helyzete iránt – ráadásul segít abban, hogy könnyebben tudjam értelmezni mindazt, amit ezekben az épületekben találok. A kultúrházak története egészen az első világháború előtti időkig nyúlik vissza, mégis elsősorban a szocialista közművelődés szánt nekik meghatározó szerepet, ekkor teljesedett ki a ma is működő rendszerük. Körülbelül háromezer közművelődési intézmény (művelődési központ, művelődési ház, klub) létezik jelenleg Magyarországon, de megjelenésük, működési formájuk, programjuk és látogatottságuk tekintetében nagyon különbözőek. Az utóbbi években számos művelődési ház került felújításra Budapesten és az ország más településein egyaránt, amelynek során mind külsőleg mind programszervezésük szintjén megújultak és sok esetben teljesen átalakultak, hogy alkalmazkodni tudjanak a kor igényeihez. Meghatározó azonban azoknak az intézményeknek a száma is, amelyek megrekedtek jelenlegi állapotukban és a meglévő körülmények között kell, hogy végezzék feladatukat, vagy még rosszabb esetben a megszűnés szélére kerülnek. Sok épületben megállt az idő és egyfajta örökségként hordozzák magukban egy letűnt kor atmoszféráját. Érdeklődésem fő iránya pont erre a furcsa helyzetre – az öröklött múlt és jelen együttállására irányul. Ennek keresem vizuális megjelenéseit az épületeken belül, kiemelve azoknak jellegzetességét, érdekességét és abszurditását. Az épületek tömegében sok a hasonló, egy sémára tervezett épület, én viszont elsősorban azokat a helyszíneket keresem, ahol ezeket a helyzeteket, látványokat megtalálom, így elsősorban a régi, még át nem alakított kultúrházakat fényképezem leginkább. Az épületek belső tereit fényképezem, mert úgy gondolom, hogy a helyiségek berendezésében, azok használati módjában, a látogatók nyomaiban lehet felfedezni leginkább ezeket az egymásra rétegződött történeti nyomokat. Ezt a fotográfiai hozzáállást továbbra is folytatom, azonban a munka elkövetkező szakaszában szeretnék nyitni az művelődési házakban zajló események és azok közönségének megjelenítése felé is, ezért több helyszínre újra visszatérek és követem rendezvényeiket. Próbálok ismeretséget kötni az adott kultúrházba járó emberekkel és elmegyek az általuk rendezett programokra, hogy a későbbiekben be tudjam őket vonni a fotózásba. Az egyes helyeken az intézményvezetők gyakran mesélnek az adott ház történetéről, élményeikről és problémáikról. Ezekről a beszélgetésekről, valamint az ott tapasztaltakról minden alkalommal jegyzeteket készítek és célom, hogy összekötve korábbi kutatásaimmal, egy esszét írjak a művelődési házakról, amely szintén a projekt részét képezi majd. Eddig huszonöt intézménnyel vettem fel a kapcsolatot Budapesten és vidéken egyaránt és készítettem képeket. Az elkövetkező hónapokban folytatom az utazást, amelynek során heti két intézményt szeretnék meglátogatni, mert célom, hogy egy 80-100 épület körüli nagyságrendet érjen el a sorozat azért, hogy reprezentatívvá válhasson. A projekt végleges formáját könyvként képzelem el, amely tartalmazza az esszét és a fotósorozatot egyaránt.

Magyarországon ma hozzávetőlegesen háromezer művelődési ház található. Az intézményrendszer története messzire nyúlik vissza, mégis leginkább a szocialista közművelődés szánt nekik meghatározó szerepet. A jelenkor igényeinek megfelelően több épületet sikerült felújítani az utóbbi években – jelentős részük azonban továbbra is őrzi a régi rendszer hangulatát, termei, szobái sajátos atmoszférával rendelkeznek, ahol múlt és jelen történeti nyomai egymásra rétegződve találkoznak. Ezekben az egészen különös terekben történik ma is sok ember kulturális és szabadidős tevékenysége a nagyvárosokban és a kis településeken egyaránt. Átmenetben – régi funkciójukat, hol elveszítve, hol azokat megtartva és kiegészítve találjuk ma kultúrházainkat: tovább élnek és működnek, de a hogyan és meddig nem tudható biztosan.

Finalisták 2016

ENTRE DEUX MERS ( KÉT TENGER KÖZÖTT )

Kasza Gábor

Entre deux mers ( két tenger között ) A fotó mint dokumentum és bizonyíték a valóság megismerésének lehetősége. Mégis hol vannak a valóság határai? Mik a fotográfia eszközei és korlátai? Mitől válik értelmezhetővé a képen szereplő valóság? Mi az alkotó és a terjesztő felelőssége? Sorozatom ezeknek a kérdéseknek vizsgálata, játék a fotográfia nyelvével és szabályaival. Célom a néző valóságérzékelésének kibillentése, a látvány értelmezésének megkérdőjelezése. Valódi és mű, valóság és illúzió, igazság és propaganda, hasznos és haszontalan, rend és káosz - ezeket a fogalmakat akarom ütköztetni ebben a sorozatban. A kollekcióba megrendezett fotók is kerülnek, aminek egy nagy része két képből áll. Ezeknek célja olyan képpárok létrehozása, ahol az egyes képek más jelentést hordoznak a diptichonon belül és mégis egy eseményt ábrázolnak, de végeredményben mégis egy képként értelmezhetőek. Egy esemény két nézőpontból rögzítve, mint két vélemény, két különböző tanú leírása. ( ezek a képek két fényképezőgép egy idejű szinkronizálásával készülnek) Ezen kívül ezekkel a megrendezett szituációkkal fontos társadalmi kérdésekre igyekszem reflektálni, amikhez az emberi kapcsolatokon keresztül közelítek. A "staged" fotó és a film között nyilvánvaló párhuzamok vannak, ez az egyik oka, hogy ebbe a világba helyezem a sorozatot (főleg a film noir stílusjegyeinek bevonásával és számtalan utalással a filmtörténet ezen korszakára), hogy újabb értelmezési lehetőségeket generáljak és boncolgassam a fotó és mozgókép viszonyát is. Szinopszis: Munkamódszerem, hogy először úgymond körbejárom a témát és sok fotót gyűjtök amiket később szelektálok és csak annyit hagyok meg amitől kereknek és egésznek érzem a sorozatot. Bizonyos helyekre többször visszajárok, hogy a megfelelő időjárási viszonyok között, a megfelelő évszakban vagy időszakban, ideális fényviszonyok között készítsem el a végső publikálható képet. ( néhány példa erről a fázisról ) A megrendezett fotók még több előkészítést igényelnek. Több vázlatot is készítek a helyszínekről és lehetőségekről, karaktereket, sokszor a szituációkat, vagy annak részleteit is kipróbálom, hogy ne érjen felkészületlenül semmi a helyszínen. Gyakran az engedélyek beszerzése is időigényes folyamat. Ezek párhuzamos szervezése, az akadályok leküzdése és kiszámíthatatlan helyzetek lépésről lépésre alakítják ki a sorozatot. Hozzávetőlegesen 20-30 darab egyedi képet ( amiből néhány darab szintén megjelenít figurákat és megrendezett szituációkat) és 6-7 diptichont tervezek készíteni. Ezeknek nagy része az előkészítési folyamaton átestek, de csak a végső megvalósítás és szelekció után kerülnek be a sorozatba. Ez a szelekció részben abból áll, hogy törekszem a sorozat diverzitására. Ezen kívül fontos szempont a vizuális elemek egymáshoz illeszkedése, egymás erősítése, de igyekszem elkerülni a felesleges ismétléseket. Anyagi források nem állnak korlátlanul rendelkezésre, ezért váratnak magukra azok a feladatok amik a leginkább költségesek, mint a helyszínek, jelmezek és kiegészítő eszközök bérlése, gyártása, valamint a szereplők utaztatása és esetleges díjazása, ami vonatkozik a sokszor népesebb asszisztenciára is. A sorozat képeinek viszonya alá és fölérendelt ezért három különböző méretben képzelem el őket a publikálás, illetve a kiállítás megvalósításakor.

Kasza Gábor 1977. október 12.-én születtem Komáromban. Érettségi után 1997-ben elvégeztem a MUOSZ Bálint György Újságíró Iskola Fotóriporteri tagozatát, majd 3 évig fotóriporterként dolgoztam. Később érdeklődésem a középformátum felé fordult, így műtermi technikákkal ill. 6X6- és 6X7-es formátumban kezdtem dolgozni, továbbra is magazinoknak portrékat, reklám- és divatfotókat készítettem. 2007 és 2009 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának a titkára. 2009-2012 A Cultiris képügynökség és galéria művészeti vezetője voltam. Kezdeményezője és egyik szervezője a Fotóporta portfolió konzultációknak. A Fotófalu alkotótábor és művésztelep egyik alapítója és közreműködője vagyok. Jelenleg szabad foglalkozású. Budapesten élek. www.gaborkasza.com Egyéni kiállítások: 2013 okt Y MÜSZI, Budapest 2013 May Y Espace Krajcberg, Paris 2013 May Y Festival de l’Oh, Paris 2013 jan. Y Kogan Gallery, Paris 2012 feb. Y Central European House of Phothraphy - Bratislava, Szlovákia 2011 Jan-Márc Y Magyar Fotográfusok Háza, Budapest 2005 Máj. Ünnep Mu színház., Budapest 2004 Nov. Désirée (Paris 2003) Nyitott Műhely, Budapest 2002 Prosti-strici sorozat Cirko-Gejzír Mozi, Budapest Csoportos kiállítások: 2014 Euroartphoto Palazzo delle Stelline, Milano, Olaszország 2014 Derkó - Pécsi Műcsarnok, Budapest 2013 My little cloud Dovin galéria, Budapest 2013 Random 13 Design Terminál, Budapest 2013 JCE – Jeune Création Européenne Amarante, Portugal 2012 Photographie Contemporaine Hongroise 2.0 Institut Hongrois, Paris 2012 JCE – Jeune Création Européenne Salzburg, Austria 2012 JCE – Jeune Création Européenne Pécs 2012 What’s next Kogan gallery, Paris 2012 XVIII. Esztergomi Fotográfiai Biennale Vármúzeum, Esztergom, Hungary 2012 JCE – Jeune Création Européenne Bratislava, Szlovakia 2012 Crossover 3+1 Jinsun Gallery , Seoul, Korea 2012 Polaroid 65 Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét 2012 Controlled Visions Demo Galery, Budapest 2012 JCE – Jeune Création Européenne Hamburg, Germany 2011 Young Artist Projekt 2011, Future Lab Daegu, Dél-Korea 2011 JCE – Jeune Création Européenne Montrouge, Párizs, Franciaország 2011 FIKA- Fiatal kortárs állásfoglalások Pécs 2011 Out of life Fotofestiwal -Lodz, Lengyelország 2010 Térfigyelőkő – FFS- Fotóhónap 2010 Fogasház, Budapest 2010 Pique-nique Holdudvarvar Galéria, Budapest 2010 Polaritás. Az InstArt csoport kiállítása. Artázis,Budapest 2009 Fény / Light Bulevard és Brezsnyev Gallery,Budapest 2009 Regardez-moi / I’m back Artbázis,Budapest 2009 Spektroid, Instart csoport Tatabányai Múzeum 2009 Szentendre Art+tavasz Erdész galéria és design, Szentendre 2009 Regardez Moi / I’m back Immanence Gallery, Paris, Franciaország 2009 „Egy lépéssel tovább” Galerie-treppenhouse, Erlangen, Németország 2009 FFS Refresh / Térkép ArtbÁzis, Budapest 2008 „Egy lépéssel tovább” FFS kiállítás , Fotóhónap 2008 , WAM design center 2008 Camera obscura – kortárs sötét szobák Magyar Fotográfusok Háza, Budapest 2008 FFS Refresh / Élettér Artbázis , Budapest 2008 Falukép(e)zők Artbázis , Budapest 2008 Nyári szín-tér II B55 Galéria, Budapest 2008 FFS Rrefresh / Csendélet Artbázis, Budapest 2008 Tere / Az Észt hét keretébe Artbazis, Budapest 2007 FFS kiállítás Bulevard és Brezsnyev galéria,Budapest 2007 FFS kiállítás V. Magyar filmfesztivál, Tartu, Észtország 2007 FFS kiállítás CIB bank székház, Budapest 2007 18:53 / FFS kiállítás Kolta Galéria, Budapest 2007 Instart csoport Magyar Kultúra Háza, Budapest 2006 Flowers in the plug Lumen-Kuplung, Budapest (kiállito művészek:Hermann Levente, David Benforado, Alexander Tinei, Manolis Tsafos, Németh Péter) 2004 Magyar Sajtófotó Kiállítás Néprajzi Múzeum, Budapest 2003 Mobilitás (Vancsó Zoltánnal és Gulyás Miklóssa Gödör Klub, Budapest 2002 Progresszív divatfotó Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros Ösztöndíjak: Pécsi József ösztöndíj 2014 Pécsi József ösztöndíj 2013 Cité des Art, Párizs 2012 Pécsi József ösztöndíj 2011 Kurátor: Phelwidek photo 2012 - Mindkettő/Both/Obidve Artbázis, Budapest Kozák Lajos – Egy méltatlanul elfeledett életmű. Kiállítás három helyszínen. 2011 Magyar Fotográfusok Háza, Cultiris Galéria, Magyar Sportmúzeum. Cím: Kasza Gábor E-mail: gabor@gaborkasza.com Web: www.gaborkasza.com 1066, Budapest, Lovag u. 3.

A fotó mint dokumentum és bizonyíték a valóság megismerésének lehetősége. Mégis hol vannak a valóság határai? Mik a fotográfia eszközei és korlátai? Mitől válik értelmezhetővé a képen szereplő valóság? Mi az alkotó és a terjesztő felelőssége? Sorozatom ezeknek a kérdéseknek vizsgálata, játék a fotográfia nyelvével és szabályaival. Célom a néző valóságérzékelésének kibillentése, a látvány értelmezésének megkérdőjelezése. Valódi és mű, valóság és illúzió, igazság és propaganda, hasznos és haszontalan, rend és káosz – ezeket a fogalmakat akarom ütköztetni ebben a sorozatban…

SZABADSÁG

Bácsi Róbert László

Szabad élet A flow a tökéletes élmény pszichológiája, melynek alapjait Csíkszentmihályi Mihály fektette le. Az optimális emberi létezést, az élmények pozitív aspektusát – az örömöt, a kreativitást, az élet teljes felvállalását nevezi áramlatnak. Ez a ritka szubjektív állapot rendszerint akkor jön létre, amikor valaki testi vagy lelki teljesítményét megfeszített akarattal a végsőkig fokozza. A pszichológus szerint az örömteli élet egyedi alkotás, a passzív fogyasztói lét nem kínál igazi boldogságot és elmélyülést. A tökéletes élmény alapja a „flow”, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán önmagáért – véli a kutató. Sorozatom olyan társadalmi csoportokat mutatna be, akik átélik a „flow”-t hétköznapi élettevékenységeik során. Sokuknak a civilizáció konvencióitól való elszakadás már ezt az érzést erősíti de általában a szabadság érzése párosul egy olyan sport tevékenységgel aminek segítségével ez még jobban kiteljesülhet. Az általam választott csoporttal hosszabb időt eltöltve, a csoport belső dinamikáját, az egyéni emberi sorsokat és a személyes történetüket is megismerve készítenék riportokat. Nem kívülállóként tekintenék a megörökíteni kívánt személyekre, hanem jellemrajzot is nyújtanék a riportalanyokról, és választott, önkéntes életmódjukról, mely során közel kerülnek a „tökéletes élményhez”. Megpróbálnám bemutatni, hogy hogyan akar egyre több ember a civilizációtól elszakadva az anyagi jóllétet nélkülözve a természettel lehető legnagyobb összhangban együtt élni. 2013. októberében Dél-Franciaországban nomád módon élő szörfösök életét fényképeztem. Munka közben jöttem rá, hogy ezeknek az embereknek nem csak sport a szörfözés, hanem egy életstílus is, ami a szabadságuk kiteljesülését segíti. Lakóbuszokban élve utaznak keresztül a világon. Alkalmi munkákból vagy interneten keresztül dolgozva tartják el magukat. Minimumból élnek, de ez nem zavarja őket, mert szabadnak érzik magukat. XXI. századi hippik, akik, ahogyan ők mondják: Követik a Napot.” A Capa-nagydíj segítségével szeretnék több hasonlóan élő szörfös csapatot, esetleg családot is felkeresni és fényképezni az életüket. Ugyanakkor az anyagomat kibővíteném más olyan csoportok fényképezésével akik hasonlóan hozzájuk extrém sport segítségével érik el a teljes szabadság érzését és a hétköznapi elvárásokat maguk mögött hagyva képesek mindent megtenni a szabadságuk kiteljesüléséért. Fényképeznék sziklamászókat, siklóernyősöket, deszkásokat illetve minden olyan csoportot akik ezt a hippi életmódot képviselik. Az elkészült anyagomról szeretnék multimédiát is készíteni, ezen kívül egy kisebb kiadványban bemutatni a teljes anyagot és lehetőség szerint egy kiállítást létrehozni.

Önéletrajz Személyes adatok: Név: Bácsi Róbert László Születési hely és idő: Budapest, 1978. November 27. E-mail cím: robertbacsi@gmail.com Web oldal: PICTORIAL COLLECTIVE www.pictorialcollective.hu Tanulmányok: 1997 - 1999 6.sz. Szakmunkás Iskola- fényképész szak 1993 - 1997 Óbuda-Békásmegyer Gimnázium Szakmai tevékenység: 2011 - Szabadúszó fotóriporter 2009 - 2011 Crossroad - Fotóriporter, képszerkesztő helyettes 2004 - 2009 Hölgyvilág - Fotóriporter, képszerkesztő helyettes, 2005 - 2006 Városképek – Szentendrei közéleti és kulturális magazin - Fotóriporter, képszerkesztő 2000 - 2004 Max fotólabor fekete-fehér laboráns 1999 – 2000 Magyar Hírlap - fotórovat (szakmai gyakorlat) DÍjak: 2016 Magyar Sajtófotó pályázat - Első díj, Társadalpmábrázolás dokumentalista sorozat 2015 NKA Alkotói ösztöndíj 2012 NKA Alkotói ösztöndíj 2011 Loffice Portfolio Review - díjazott 2009 – 2011 Pécsi József fotográfiai ösztöndíj 2010 NPPA BOP 2010 Still Photo Winners Enterprise Picture Story (smaller markets) – II. díj 2009 Axelspringer Pályázat – Az év fotóriportere díj 2009 Photo District News – Travel Portrait kategória díj 2009 Magyar Sajtófotó Pályázat - Társadalomábrázolás - dokumentarista fotográfia (sorozat) – II.díj 2008 Príma Primisszima Junior Príma Díja 2008 Axelspringer Pályázat – Az év fotóriportere díj 2007 Magyar Sajtófotó Pályázat - André Kertész Nagydíj – Legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfia 2007 Magyar Sajtófotó Pályázat - Portrésorozat – I. díj 2007 Magyar Sajtófotó Pályázat - Munkácsy Márton különdíj – A legjobb kollekcióért járó díj 2007 Axelspringer Pályázat – Különdíj 2006 Axelspringer Pályázat – I. és különdíj 2006 Magyar Sajtófotó Pályázat - Művészet, sorozat kat. – III. díj 2005 Axelspringer Pályázat – I. és III. díj 2000 Szentendrei Városi Pályázat – III. díj 2000 Kissebségi Önkormányzat Pályázata – különdíj 1998 32. Országos Pécsi Fotópályázat – I. díj Kiállítások: 2012 Magyar Sajtófotó kiállítás. 2011 Csoportos kiállítás, Szlovák Fotográfia Háza. (Dom Fotografie) 2011 Mai Mano Fotográfusok háza, Karabah kiállítás 2009 BIG galéria-Himalájai képek, Szentendre 2006 Gázgyár, Budapest Jövő Háza 2005 Városképek, Szentendre 2003 Gyógyítók, Budapest Fővárosi Önkormányzat 2002 SzigetBudapest, Örökmozgó Mozi 2000 Szentendrei Pályázat kiállítása, Szentendre Egyéb: • B kategóriás jogosítvány • Microsoft Office, Adobe -Photoshop, Adobe-Lightroom, InDesign Nyelvtudás: Angol - alapszint Hobbi: Fotózás, sziklamászás, utazás

Sorozatom olyan társadalmi csoportokat mutatna be, akik átélik a „flow”-t hétköznapi élettevékenységeik során. Sokuknak a civilizáció konvencióitól való elszakadás már ezt az érzést erősíti de általában a szabadság érzése párosul egy olyan sport tevékenységgel aminek segítségével ez még jobban kiteljesülhet. Az általam választott csoporttal hosszabb időt eltöltve, a csoport belső dinamikáját, az egyéni emberi sorsokat és a személyes történetüket is megismerve készítenék riportokat. Nem kívülállóként tekintenék a megörökíteni kívánt személyekre, hanem jellemrajzot is nyújtanék a riportalanyokról, és választott, önkéntes életmódjukról, mely során közel kerülnek a „tökéletes élményhez”. Megpróbálnám bemutatni, hogy hogyan akar egyre több ember a civilizációtól elszakadva az anyagi jóllétet nélkülözve a természettel lehető legnagyobb összhangban együtt élni.

EGY HARCOS EPIKUS SZERELMI TÖRTÉNETE

Puklus Péter

„Az eszközök azért vannak, hogy támogassák az ötleteket. A legtökéletesebb eszközt szeretném használni arra, hogy kifejezzem azt amit mondani akarok, és ha ez a tánc, akkor táncolni fogok.” (Puklus Péter) - részlet az "Unsafe to Dance" című önálló kiállításom sajtóanyagából, C/O Berlin, Berlin, Németország - megtekinthető 2016 április 24-ig. http://www.co-berlin.org/en/peter-puklus-unsafe-dance Egy harcos epikus szerelmi története Az 'Egy harcos epikus szerelmi története - Trilógia és epilógus' egy fiktív kelet-közép-európai család szemén keresztül mutatja be a 20. század eseményeit és konfliktusait, melyek valójában csak inspirációként szolgálnak a készülő munkákhoz. Puklus folyamatosan elemzi és megkérdőjelezi mind a körülötte lévő, mind belső világának látványát: játékosan mozog a dimenziók között, hogy a különböző jelenségeket, történeteket, érzelmeket minél alaposabban megismerje és bemutassa. Gyakran látszólag jelentéktelen helyzetekből vagy hétköznapi tárgyakból indul ki, amelyek az alkotás folyamata során új jelentéssel, illetve a művész asszociációival gazdagodnak. Fotósorozataiban – amelyekben a művészi megformálás lépéseit is vizsgálja – radikálisan kiterjeszti a fotográfia tereit és felrobbantja a médium formai korlátait. A Handbook to the Stars című sorozatban Puklus az emberi agy végtelen kapacitását, és azt a képességét tanulmányozza, hogy az elme szüntelenül történeteket gyárt és kapcsolatokat létesít közöttük. Sokszor teljesen összefüggéstelen gondolatok kapcsolódhatnak össze, amely egy állandó kísérlet arra, hogy a környezetünk ingereit feldolgozzuk. Ebben a rendszerben bizonyos elemek állandóak, mások pedig mozgásban vannak: pontosan úgy, ahogyan a csillagok és a bolygók az évmilliók során egymáshoz viszonyultak. Személyes történeteke és történelmi események inspirálták az Epic Love Story of a Warrior című, sorozatot: A folyamatosan bővülő munkák sorát egy fiktív, kelet-európai család 20. századi története köti össze, amely a közösen megélt emlékképeket a születés, a szerelem és a halál hármas egységébe rendezi. Puklus a fotográfiát elsősorban dokumentarista stílusban alkalmazza műveiben, munkamódszere azonban inkább egy szobrászhoz vagy performerhoz hasonlítható: háromdimenziós installációiban a képet folyamatosan új rétegekkel egészíti ki, váltogatva az álló-és mozgóképet, a digitális és az analóg technikát, eljátszva a formákkal, fényekkel, idővel és térrel. Ezen a ponton egy kicsit eltérnék a szó szerinti angol-magyar fordítás folytatásától és megpróbálom összefoglalni, hogy hogyan is használnám fel a díjat: A díj felhasználásának helye részben a készülő könyvem, a 'The Epic Love Story of a Warrior' című harmadik monográfiám tervezésének és nyomtatásának költségvetésében lenne. A jelenlegi állás szerint kb. 15-20 ezer euró lesz a könyv tervezésének és kiadásának költsége. A könyvet egy londoni székhelyű könyvkiadó, a Self Publish, Be Happy adja ki. Ehhez jön még hozzá, hogy a könyv bemutatását a kiadóval közösen New Yorkban tervezzük. Mivel az 'Egy harcos epikus szerelmi története' című projekt összeségében viszonylag összetettre sikerült, a továbblépsre több út is kínálkozik mind a klasszikus értelembe vett fotó, mind a multimédia területén. Ehhez a továbblépéshez lenne másrészt nagyszerű segítség a Capa Központ általa alpított Nagydíj. Üdvözlettel, Puklus Péter

ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK 2016 New Works, Galerie Conrads, Düsseldorf, Germany Unsafe to Dance, C/O Berlin, Berlin, Germany One and a half meter, Robert Morat Gallery, Berlin, Germany 2015 Unseen Photo Fair and Festival, Amsterdam, The Netherlands 2014 Texts and Signs, Trapéz Gallery, Budapest, Hungary 2013 Handbook to the Stars, Foam 3h, Amsterdam, The Netherlands 2012 Peter Puklus, Trapéz, Budapest, Hungary 2011 Handbook to the Stars, Lumen Gallery, Budapest, Hungary 2010 Budapest Eden, Photoport Gallery, Bratislava, Slovakia VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 2015 Cubism Prolonged, Art Plus Text, Budapest, Hungary Reframe Memory, Athens Photo Festival, Benaki Museum, Athens, Greece Unseen Dummy Award, Belfast Photography Festival, Belfast, Ireland Art Rotterdam, booth 26, Trapéz Gallery, Rotterdam, The Netherlands 2014 Shaped Reality, Krokus Gallery, Bratislava, Slovakia The Experiment: What is Hungarian Photographic Art, ICP, New York, USA Unseen Dummy Award, Unseen Photo Fair, Amsterdam, The Netherlands Foam’s Spotlight – 5 Years of Talent, Les Rencontres d’Arles, Arles, France Vienna Photobook Festival, Anzenberger Gallery, Vienna, Austria Reflected, Foam, Amsterdam, The Netherlands Darmstadt Days of Photography, Darmstadt, Germany Fotografia Europea Festival, Reggio Emilia, Italy The Flood Wall, Exposure Twelve, Berlin, Germany HauntingMonumentality III, Museum of Contemporary Art, Zagreb, Croatia Fatal Jump from a Stool, Trafó Gallery, Budapest, Hungary Say It. HU>, Knoll Gallery, Vienna, Austria 2013 Sculptures, Camera Austria, Graz, Austria Foam Talents 2013, Rosphoto, Saint Petersburg, Russia Unseen Photo Fair, Robert Morat Galerie, Amsterdam, The Netherlands FOAM Talents, Westergasfabriek, Amsterdam, The Netherlands Leopold Bloom Art Award, Ludwig Museum, Budapest, Hungary Still – Photography at the Museum, MODEM, Debrecen, Hungary Books &Foam, FOAM, Amsterdam, The Netherlands Grey Zone, Krokus Gallery, Bratislava, Slovakia Trapéz 1, Trapéz Gallery, Budapest, Hungary Festival International de Mode & de Photographie, Hyères, France 2012 World Models, Hungarian National Gallery, Budapest, Hungary Jedentag, Robert Morat Galerie, Hamburg, Germany 2011 4th Fotobook Festival, Dummy Award, Kassel, Germany Speaks for Itself, Hungarian National Gallery, Budapest, Hungary 2010 Private Landscape, Kunstverein, Düsseldorf, Germany Relations – Who? Whom? With what? City Gallery, Székesfehérvár, Hungary Best Before End, Inda Gallery, Budapest, Hungary Lab East, ewz.selection, Zürich, Switzerland Art Fanatics, Kozma-kArton Collection, Kunsthalle, Budapest, Hungary 2009 Renaissance Photography Prize, The Music Room, London, UK Regardez-moi – I’m back ! Gallery Immanence, Paris, France Fotofestiwal, 8th International Festival of Photography, Lodz, Poland 2008 Woman Drawn with Light, G13 Art Gallery, Budapest, Hungary 2007 Gallery for Wintertime, Zak Gallery, Berlin, Germany First Photography Biennal, Dunaújváros, Hungary 2006 International Photo Month, Krakow, Poland MONOGRÁFIÁK 2016 The Epic Love Story of a Warrior, Self Publish Be Happy, London, UK 2014 Maquette of a Monument Symbolizing the Liberation, self-published 2012 One and a half meter, Kehrer Verlag, Heidelberg, Germany Handbook to the Stars, Stokovec, Banská Štiavnica, Slovakia TANULMÁNYOK 2006—2009 Doktori Iskola MOME, Budapest, Hungary 2005—2006 Masters in New Media, ENSCI/Les Ateliers, Paris, France 2000—2005 Fotográfia MA, MOME, Budapest, Hungary 2004 Photography, ESAG, École Penninghen, Paris, France REZIDENCIA PROGRAMOK ÉS DÍJAK 2015 Kiemelt művész, Unseen Photo Fair, Amsterdam, The Netherlands Finalista, Leopold Bloom Art Award, Budapest, Hungary 2014 Artist-in-Residence, St a nica Contemporary, Banská Štiavnicá, Slovakia AiR, Schloss Laudon by KulturKontakt Austria, BMUKK, Vienna, Austria Shortlisted, Paul Huf Award, Amsterdam, The Netherlands Finalista, Unseen Dummy Award, Unseen, Amsterdam, The Netherlands 2013 Foam Talent, Foam Photography Museum, Amsterdam, The Netherlands Shortlisted, Plat(t)form at Fotomuseum Winterthur, Switzerland ‘One and a half meter’, German Photo Book Award 2011 Artist-in-Residence, St a nica Contemporary, Banská Štiavnicá, Slovakia Shortlisted, Dummy Award at 4th FotoBook Festival Kassel, Germany 2009 Shortlisted, Sony World Photography Awards Első díj, Renaissance Photography Prize, London, UK Grand Prix finalista, 8th International Festival of Photography, Lodz, Poland 2008 Artist-in-Residence, Sweedish School of Art, Nykarleby, Finland

Előre. Hátra. Állj. Remix. Fókusz. Perspektívaváltás. Ismétlés. Megértés. Puklus Péter folyamatosan fedezi fel vizuális kozmoszunkat – egyaránt térképezve fel a külső galaxis és saját belső univerzumának kérdéseit. Játékosan mozog a dimenziók közt, hogy még alaposabban a mélyére hatolhasson a világ lényegének és hatásainak. Gyakran indul ki egy látszólag jelentéktelen tárgyból, hétköznapi helyzetekből, melyek aztán túllépik hagyományos funkcióik határait a megjelenítés folyamatában, ezáltal nyerve teljesen új értelmet. Puklus Péter állandóan újrarendezi a tárgyakat, kapcsolatba hozza őket egymással, saját asszociációival ruházza fel őket. Fotósorozatai egyszerre tanulmányok, vázlatfüzetek és utazások a felismerések birodalmában, melyek szétfeszítik a hagyományos határokat, és radikálisan kitágítják a fotográfiai teret. Saját ritmust és mintát követnek – mentesek minden konvencionális, kronológiai vagy logikai sorrendtől. Nyitott befejezés.