ZSŰRI
Az ösztöndíjak és a díj odaítéléséről neves magyar és nemzetközi szakemberekből álló, öttagú, független zsűri dönt. A zsűri munkáját a titkár segíti, akinek szavazati joga nincs. A zsűrizés több – online és személyes részvételű – fordulóban, zártkörűen és angolul zajlik. A pályaművek – a zsűrizés teljes ideje alatt – nem anonimizáltak. Egy pályázat során az anyagokat két zsűri értékeli: a pályázat benyújtásakor az első zsűri kiválasztja a három ösztöndíjast, a következő évben pedig egy másik zsűri választja ki a három ösztöndíjasból a nagydíjast. Tehát minden zsűri az az évi pályázatok közül három ösztöndíjast, az előző évi három ösztöndíjas közül pedig nagydíjast választ.
A Capa-nagydíj zsűrijének tagjai 2021-ben:
Fotó: önarckép
Claudia Küssel
független kurátor, művészettörténész
Claudia Küssel (Amszterdam, 1975) a Leideni Egyetemen diplomázott művészettörténetből. 2017-ig Hollandiában élt és dolgozott többek között a Fotomuseum Den Haagban, a Nederlands Fotomuseumban, a Stedelijk Museum Amsterdamban és a Foamban. Ezután Budapestre költözött és 2018-2019-ben a Mai Manó Ház kurátora volt.
Számos egyéni tárlat (mint például Noémie Goudal, Puklus Péter, Larry Clark, Sara Cwynar vagy Erik Kessels) és csoportos kiállítás (mint például az Under Construction, a New Positions in American Photography vagy a The Geometry of Imagination című tárlatok) fűződik a nevéhez.
2019-től független kurátorként dolgozik. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ felkérésére például a Thomaz Farkas: A fény ritmusa című kiállítást állította össze 2020-ban.
2021 nyarán két Budapesti köztéren rendez kiállítást a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége megbízásából: Hans Eijkelboom Fotójegyzetek 1992-től napjainkig tárlatát a Madách Imre téren és egy csoportos kiállítást The Garden of Delight címmel 25 villamosmegállóban a 47-49-es villamosok vonalán.
Fő kutatási területe a kortárs fotográfia, kiemelten a photobook médiumának szerepe.
Kateryna Radchenko (Odessza, 1984) Ukrajnában, az Odesszai Nemzeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát filozófiából és újságírásból. 2015-ben létrehozta az Odesa Photo Days nemzetközi fesztivált, amit azóta is igazgat. Radchenko kurátora volt több Ukrajnában, Dél-Koreában, Svédországban, Grúziában, Franciaországban és Lettországban rendezett kiállításnak. Számos cikk szerzője, melyek olyan nemzetközi magazinokban és online platformon jelentek meg, mint a Fotograf, a Magenta, az EIKON és a FOAM Magazine. Több könyvet is publikált: Forradalom művészet. Művészet mint alternatív média. A képek történeteket mesélnek (a Finn Fotográfiai Múzeummal közösen), Alternatív művészeti útmutató. Odessza. Portfólió konzulensként részt vett különböző fotófesztiválokon, mint például: Riga Photo Month, Lodz Photo Festival, Suwon Photo Festival, Photo Wien és Landskrona Photo Festival. Részt vett ösztöndíj és rezidencia programokban, például: Klaipeda Photo Residency (Klaipeda, Litvánia), Villa Arson (Nizza, Franciaország), Gaude Polonia (Varsó, Lengyelország) és Museum of Photographic Arts (San Diego, USA).
Kateryna Radchenko
kurátor, fotográfus, az Odesa Photo Days fesztivál alapító igazgatója (Ukrajna)
Anna-Kaisa Rastenberger
a Finn Fotográfiai Múzeum vezető kurátora, egyetemi tanár (Finnország)
Anna-Kaisa Rastenberger PhD, a Finn Fotográfiai Múzeum vezető kurátoraként dolgozik. Emellett a kiállításszervezési szak oktatója a Helsinki Művészeti Egyetem Képzőművészeti Akadémiáján, ahol ő felel a kurátori szak MA képzéséért. A Helsinkiben működő The Festival of Political Photography társalapítója és művészeti igazgatója. Rastenberger kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a kiállítási projektek, a kurátori gyakorlatok és a kortárs fotóművészeti kiállítások terén. Különösen érdeklődik a kiállítás mint kritikai gyakorlat, a feminista kurátori szerep és a futás iránt.
Karin Rehn-Kaufmann (Freiburg, 1957) német filológiát és filozófiát tanult a Freiburgi Egyetemen. A stuttgarti Eurythmische Hochschulén diplomát, ahol óraadóként dolgozott 1982 és 1986 között. Ezenkívül a hageni Fernuniversitäten rendezvényszervezésből szerzett diplomát, és Salzburgban mediációt tanult.
Miután a Leica Camera AG 2005-ben felvásárolta az ACM Projektentwicklung GmbH céget, Rehn-Kaufmann fényképezés iránti régi szenvedélye miatt 2008-ban megnyílt a salzburgi Leica Galéria. Öt Leica Galériát indított el. Ma ő a Leica Galleries International művészeti igazgatója és vezető képviselője, és ő felel a világ különböző részein működő 25 Leica Galériáért. Világszerte számos rangos kiállítás kurátora volt, ide sorolható többek között például az 1930-as években készült, látványos légifotókból álló kiállítás, a Chinaflug projekt, melyet más helyszínek mellett Kína berlini nagykövetségén és a Photo Shanghai kiállításon mutattak be. Ugyancsak ő felelt a Leica Galéria kiállítási koncepciójáért a 2012-es, 2014-es és 2016-os Photokina kiállításokon, valamint a Leica fotográfia 100 éves jubileuma alkalmából rendezett „10×10” kiállításért és az „50 legjobb Leica” kiállításért, amely a Magnum Photos jeles fotósa, Elliott Erwitt által készített leghíresebb fotókból álló exkluzív gyűjtemény. Ezenkívül 2019 óta ő felel a Wetzlarban működő Ernst Leitz fotómúzeumért is.
Karin Rehn-Kaufmann 2008 óta a Leica Oskar Barnack Award zsűrijének tagja, és jelentős szerepet játszott a rangos fotópályázat megszervezésében és kibontakozásában. 2020-ban a díj 40. évfordulójának megünnepléseként rendkívül sikeresen megváltoztatta a rendszert, a nyílt pályázati rendszert jelölés alapuvá változtatva.
Karin Rehn-Kaufmann
a Leica Galleries International művészeti igazgatója és vezető képviselője, a Leica Oskar Barnack Award szervezője (Ausztria)
Szatmári Gergely DLA
fotográfus, a MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet docense, a mesterképzés vezetője, a zsűri elnöke
Szatmári Gergely (Salgótarján, 1966) korábban a MOME egyetemi adjunktusaként dolgozott, jelenleg a MATE egyetemi docense és az intézet fotográfia mesterképzésének szakfelelőse. Az elmúlt két évtizedben számos fotográfiai projektet valósított meg, amelyeket könyvekben, és egyéb kiadványokban publikált. Munkáira jellemző egyfajta tematikus, projekt-alapú vizuális értelmezés és intenzív érdeklődés az emberi viselkedés megértése, az épített környezet változásainak bemutatása és a különböző társadalmi csoportok működése iránt. Képei önálló és csoportos kiállításokon szerepelnek a világ különböző országaiban. Számos nemzetközi pályázaton kapott elismerést és 2021-ben megkapta a Balogh Rudolf-díjat. 2015 óta tagja a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj kuratóriumának.
Virágvölgyi István (1982) szabadkézi rajzot, kiadványszerkesztést és fotózást tanult, majd informatikus könyvtárosként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az Origo hírportál képszerkesztőjeként, később pedig fotórovat-vezetőjeként dolgozott 2007-től 2011-ig, majd az MTI nemzeti hírügynökség fotószerkesztőségét vezette. 2014 és 2019 között dokumentarista fotográfiát és képszerkesztést oktatott a Budapesti Metropolitan Egyetemen. 2014 óta a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátoraként dolgozik, a Capa-nagydíj titkára és a Heti Fortepan blog szerkesztője. 2018 óta a Fortepan önkéntese. Nős, két gyermeke van, Budapesten él és dolgozik.
Virágvölgyi István
kurátor, a Capa-nagydíj titkára
